ngland 15. XII. 1957. 51°44', 02°25' Robert Spencer + Cserkeszőlő 28. X. 1958. 46°52', 20°12' Pintér János 202 Anas querqaedula Leiden -5^ 269297 + Paris ^ EB 7523 Anas crecca Paris -X- EB 2969 Paris ^ EB 5956 Paris ^ ED 1315 Paris -jf ED 4283 Paris ^ ED 6622 Paris ^ ED 4896 Leiden -x- 340014 + Anas acuta Helsinki C 38185 Milvus migrans Radoifzell C C 16011 Warmond, Holland 52^13', 04°33' Makó 46^13', 20°28' Tour du Valat, Camargue, France 43°30', 04°40' Dévaványa 47°02', 2b°58' Tour du Valat, Camargue, France 43°31', 04°42' Balmazújváros 47°37', 21°21' Tour du Valat, Camargue, France 43°31', 04°42' Balatonfen vves 46°43', 17°"29' Tour du Valat, Camargue, France 43°30', 04°40' Balatonfőkajár 47°01', 18°12' Tour du Valat, Camargue, France 43°31', 04°42' Hungary Tour du Valat, Camargue, France 43°31', 04°42' Tab 46°44', 18^02' Tour du Valat, Camargue, France 43°31', 04°42' Kunadacs, Kunpusztai Széktó 47°05', 19°15' Piaam, Hollandia. Zürich — Klo ten, Schweiz 47°27', 08°35' Celldömölk 47°15', 17°10' Björköly, Valsörama, Finland 63°25', '21°10' Da mása 46°23', 16°26' Oelschau, Torgau, Sachsen, Deutschland Sl^Sö', 13°00' Rede 47°26', 17°55' 29. VII. 1954. J. Taapken 27. II. 1957. Nemere Ernő 12. V. 1957. Luc Hoffmann 14. V. 1958. Fodor Tamás 28. IL 1956. Luc Hoffmann 30. XII. 1956. Béres Gábor 22. L 1957. Luc Hoffmann 25. IX. 1957. Eördögh Tibor 15. I. 1958. Luc Hoffmann 25. IIL 1958. Szőke Sándor 5. IL 1958. 19. IL 1958. 24. IL 1958. Luc Hoffmann Spring 1958. Venclik Béla 12. IIL 1958. 13—27. IIL 1958. Luc Hoffmann 30. IIL 1958. Nyúl József 19. IL 1958. Luc Hoffmann 20. VIII. 1958. Kelemen István 25. VIII. 1958. 26. VIIL 1958. Vogeltrekstation^ 13. IX. 1958. Hujber Sándor 11. VII. 1955. G. Nordström 20. IL 1956. G. Nordström 6. VIL 1957." Dr. G. Zink — . Vili. 1958. Dr. G. Zink 203 Aceipiter nisus Riga O 44241 + Lejasciems, Lettland, SSSR Békéscsaba 46°40', 21°05' 30. VI. 1933. Prof. E. Kumari 14. III. 1935. Prof. E. Kumari Aquila pomarina O Pabazi, Lettland, SSSR 26883 + Szikszó 48°12', 20°56' 11. IX. 1932.3 Prof. E. Kumari 3. X. 1932. Prof. E. Kumari Circus pygargus Paris •}{}f Ventes Ragas, Litvánia, SSSR + Budapest Biomo, Lettland, SSSR + Csenger 47°51', 22°42' Merops apiaster Praha O ad G K 74711 X Szomotor(=Somotor), CSR 48^25', 21^48' Sátoraljaújhely 48°23', 21°40' Coracias garrulus Kaunas O E 1854 + CorTUS frugilegus Butcnai, Lituania, SSSR Ókigyós 46°36', 2r06' 12. IX. 1955. R. Rucnor — Kroneisl 1. II. 1956. Kocsis Tibor 24. X. 1934. Prof. E. Kumari 23. III. 1935. Prof. E. Kumari 3. Vili. 1930. Prof. E. Kumari 4. XII. 1930. Prof. E. Kumari 9. VII. 1957. A. Mosanskv 22. VII. 1958. Nagy Lajos 1. Vili. 1934. Prof. E. Kumari 8. IX. 1934. Prof. E. Kumari Moskva O Cen traino — Tshemozem Reserv., Kursk, SSSR 6. VL 1957. D 409081 5r40', 36°10' T. P. Shevareva + VáUaj 14. I. 1958. 47°46', 22°23' ifj. Szálai József ]\Ioskva o Verlmjaja Hava, Woronesh. SSSR 30. V. 1957. D 418834 51-50', 40°00' T. P. Shevareva X Szuhakálló 22. IIL 1958. 48 = 17', 20°40' Oláh Károly Moskva O Ljubartshi, Raj. Borispolski j , Ob. D 142117 Kiew, SSSR 25. V. 1955. 50"20', 3roo' T. P. Shevareva + Bük — . L 1956. 47°25', 16°20' Dr. Horváth Lajos Moskva O Kursk, SSSR 3. VL 1956. D 361938 5r40', 36°10' T. P. Shevareva + Katymár — . IL 1957. 46°02', 19°12' Kostyák István Moskva O Cen traino — Tshemozem Reserv. , E 119064 Kursk. SSSR 5. VI. 1957. 5r40', 36°10' T. P. Shevareva + Tiszaföldvár 10. IL 1958. 46°59', 20°15' Gaál Lajos 207 Moskva O Gen traino — Tshernozem Reserv., E 283665 + Kursk, SSSR 51°40', 36°10' Böhönve 46°24',^ 17°23' 3. VI. 1956. T. P. Shevareva 25. I. 1957. Papp Sándor Moskva E 351429 O + Koroche, Belgorod, SSSR 50°58', 37°08' Türke ve 47°07', 20°45' — . VI. 1957. T. P. Shevareva 2. II. 1958. Sz. Tóth István MOH III. 1955. + Egvházasrádóc 47°05', 16°39' 20. XII. 1957. Gergye Imre Remiz pendulinus Radolfzell K 47977 •5f + Fertő( = Neusiedlersee) , Austria Szeged — Fehértó 46°20', 20°05' 16. X. 1955. Dr. R. Kuhk 2. IL 1958. Dr. Beretzk Péter Motacilla alba Praha Z 101020 Lednice, Breclav, CSR 48°48', 16°49' Keszthely — Fenékpuszta 46°43', 17° 15' 2. Vili. 1953. Ing. 0. Kadlec 10. III. 1955. Boros József Bombycilla garrolus Praha K 27378 V Hodonin, CSR 48°51', 17°08' Budapest 47°31' 19°03' 27. II. 1944. Fr. Bálát 13. III. 1944. Ing. O. Kadlec Praha K 27422 ■5f + Hodonin, CSR 48°51', 17°08' Dunapentele 47°58', 18°54' 27. II. 1944. Fr. Bálát 13. III. 1944. Ing. 0. Kadlec Helsinki A 70793 ■5f + Signilskär, Aland. Finland 60°12', 19°22' Gyöngvös 47°47',^ 19°55' 30. X. 1957. G. Nordström 27. III. 1958. Bányai Attila Sturnus yalgaris Bologna G 33721 O V Numana, Prov, Ancona, Italia 43°30', 13°37' Zirc 47°16', 17°63' 6. III. 1956. Prof. A. Toschi 16. V. 1957. Warga Kálmán Bologna -X- Ana G 39244 + Numana, Ancona, Italia 43°30', 13°37' Sármellék 46°41'. 17°10' 27. III. 1956. Prof. A. Toschi 28. IX. 1956.6 Rácz Sándor Bologna Ana 638782 + Numana, Ancona, Italia 43°40', 13°37' Gyékényes 46°14', "17°01' 4. III. 1957. Prof. A. Toschi 29. V. 1958. Vogl Henrik 208 Paris Ois Mus •}(■ GO 2119 X Enfidaville, Tunisie 36°03', 10°27' Borota 46°13', 19°10' 26. II. 1957. CRMMO 22. II. 1958. Fodor Ferenc Paris GC 1243 X Enfidaville, Tunisie 36°03', 10°27' Miklósfa 46°25', 16°59' 6. II. 1957. CRMMO 23. III. 1958. Kocsis Tibor^ Carduelis carduelis Praha M 270341 V Dalimerice, Turnov, CSR 50°36', 15°09' Gödöllő 47°34', 19°22' 28. X. 1957. Ing. 0. Kadlec 1. XII. 1957. Csóka Lajos Varsovia G 484918 + Nowy Targ, Krakow, Polonia 49°28', 20°02' Budakeszi 47°31', 18°56' 26. X. 1954. Mgr. T. Zablocka 23. II. 1955. Kamarás Antal Carduelis spinus Praha M 29617 •X- X Lednice, Breclav, CSR 48°48', 16°49' Kútfej 46°33', 16°34' 20. X. 1957. Ing. 0. Kadlec 21. I. 1958. Stvermeld Carduelis cannabina Riga 87762 + Lejasciems, Lettland, SSSR Budapest 14. V. 1936. Prof. E. Kvunari 9. I. 1939. Prof. E. Kumari A leírt szövegben a következő nemzetközi jeleket használtam: = A fészekben gyűrűzve, ahol nincs külön megjelölve, ott természet- szerűleg fiatal példányokról van szó. ''.' = Öregen fogva. -\- z= Lőve vagy másképpen elejtve. X = Elhullva találták, V = Fogva és ismét elengedve. G = Mint költő madarat fogva. 1 = Róka kotorék mellett találták. 2 = Repülőgéppel összeütközött, 3 = Fészekből tavasszal szedve és felnevelés után elengedve. 4 = Jégverés áldozata. 5 = Távíróvezetéken járt szerencsétlenül, 6 = Léglökéses repülőgép felszállásnál szívta be. 7 =: A falu felett keringett, másnap elhullva találták. 8 = Hollandiában fogták, ,,hazatalálási kísérlet" céljából repülőn Zürichbe szállították, ahol másnap elbocsátották. 9 = Megfagyott. 14 Aquila — 15 209 21st Bird-Banding Report by András Kcve In my present report I am able to give an accomit of birds ringed abroad and found in Hungary and to complete imperfect data of the past. I shall further continue to publish the records of the years between 1933 — 45, which data were lost on account of the war but have been recovered since. For the latter I am much indebted to Prof. Dr. E. Kumari (Tartu) and Ing. O. Kadlec (Praha) for the great work they have done in helping me and to K. Warga for his kind help. Further, I want to express my sincere gratitude to all those, who have — as enumerated below — reported the various ringing data. International signs were used in the text above. O — ringed in the nest, young specimens meant, of course, if not marked in a special way. \f — adult specimen caught. + — shot or otherwise captured. X — found dead. V — caught and set free. — specimen caught breeding. 1 — foxmd next to a fox-hole. 2 — smashed by airplane. 3 — taken from the nest in spring and set free when fuUy developed. 4 — victim of hail. 5 — met with an accident, flying against telegraph wires. 6 — sucked in by air at the start of a jet-plane. 7 — circulated over the village, but at the following day is found died. 8 — catched in Netherland for ,, homing-experiment", and delivered to Zürich by air, where it was let free at the following day. 9 — it was frozen. A BALATA MADÁRVILÁGÁRÓL On the Bird-Life oï Baláta-Lake (SW. Huiiírary) Marián Miklós Hazánk egyik legértékesebb természeti emléke a Baláta-tó. A nnak ellenére, hogy különleges növénj'eit Boros Ádám már 1924-ben leírta, Földváry Miksa pedig már 1929-ben lelkes cikkben hívja fel a természetvizsgálók figyelmét a tó állat- világára, mindeddig senki sem foglalkozott közelebbről a valóíaan érdekes terület állataival s így madárvilágával sem. Vasvári Miklós is — aki Somogyban végzett madártani megfigyeléseket — csak a tó tágabb környékén járt 1927-ben. Szerzőnek öt éven át, 1952-től 1957-ig, volt alkalma a Balátán madártani megfigyeléseket végezni, amelynek rövid foglalatát adják a következő sorok. A 302 kat. hold kiterjedésű Baláta-tó természetvédelmi terület Somogy nyugati részén, Somogyszobtól északnyugatra 11 km-re fekszik. A jég- korszak utáni időben keletkezett tó pusztulásából és bencivényesedéséből alakult ki a mai láp. Szelíden hullámos savanyú homoktalajú vidéken, hatalmas, szinte a Dráváig húzódó erdős vidék mélyén fekszik az ősláp. A környező erdő magas, mintegy 80 éves gyertyános-tölgyes állomány. A lápot összefüggő sűrű égererdő koszorúzza. Az égerkoszorún belül füzbozót áthatolhatatlan szövevénye alkot egy második védőgyűrűt. Ezen belül következik az igazi mocsár, amelyet hatalmas összefüggő nád, sás (sok helyen zsombékos), gyékény borít. Néhol egy-két holdnyi nyílt vizet, másutt kisebb-nagyobb égerláp és nyírláp foltot találunk. A láp délnyugati harmadában magasabb földhát, a nyírrel, égerrel borított ,, sziget" emelkedik. A láp az érintetlen őstermészet megkapó képét mu- tatja. Valóban ősláp, hazánk azon kevés területeinek egyike, amely eredeti állapotában maradt meg. A megfigyelt madárfajok a következők: Corvus corax — Több ízben megfigyelte a Balata körzetében Andel István. Az ősláptól délre, a szentai erdőben, 1953 óta fészkel egy pár. — Garrulus glandarius — Gyakori madara a gyertyános- tölgyesnek és az égeresnek. — Sturnus vulgaris — Jiiniustól kezdve az őszi elvonulásig elég nagy számban éjszakázik a nádasban. A nappalt a közeli legelőkön tölti. — Oriolus oriolns — Számos pár költ a tölgyes rit- kásabb részein és az égeresnek a láp felőli oldalán. — Coccothraustes coccothraustes — 1953. VI. 21-én* néhány példányt figyeltem meg a tölgyesben. — Frlngilla coelebs — Gyakori költő madara a gyertyános-tölgyesnek. — Emberiza citrinella. — A lápréten és a bokros ligetes részeken minden évben úgyszólván az egész év folyamán megfi- gyelhető. — Anthus triviális — A délkeleti, ligetes tölgyesben 1955-ben és 1956-ban néhány pár fészkelt. — Motacilla alba — 1955. VII. 1-én és 17-én figyeltem meg egy- egy példányát a láp északkeleti sarkánál. — Sitta europaea — Gyakran látható a gyer- * A megfigyelés dátumát csak a Balátán ritkán előforduló madarak esetében közlöm 14» - 2 211 tyános-tölgyesben és az égeresben, amint öt-hat példányból álló laza csapatokban kóborol. — Parus major — A reservatum minden fás, cserjés biotopjának gyakori madara. A Bolhási-utat szegélyező öreg akácos odvaiban számos pár fészkel — Parus caeruleus — Gyakori, de egyedszáma kisebb mint a széncinegéé. Az ősláp védett nyugalmában igen bizalmassá válik. 1955. X. 17-én az egyik magaslesen ülve néhány kékcinege kartávolságra szállt le tőlem, a magasles korlátjára. — Parus palustris — Számos pár fészkel a területen. Jellemző cinegefaja a lápnak. — Aegithalos caudatus — Az égeres, fűzláp, nyírláp gyakori madara. Ősszel a széncinegével, barátcinegével, kékcinegével együtt 20 — 30 tagú csapatokban kóborol a lápon és környékén. A csapa- tok a földtől körülbelül 3 — 12 m magasságú sávban kutatják át az erdőt — Lanius collurio — A szárazon álló füzbolo-ok, de különösen a számos galagonyabokor jellemző lakója. Fészkét körülbelül 1 m magasan építi. Fészkében 3 — 5 tojást találtam. Terü- letünkön a kakukk ezt a fajt választja ivadéka dajkájául. — Muscicapa albicollis — 1 956 májusában egy pár fészkelését figyeltem meg a láp százados tölgyesében. — Phylloscopus collybita. — 1954. IV. 2-án és 1955. IV. 4-én a nyílt vizek partjain a fűzbozótban több helyen láttam. Területünkön valószínűleg csak átvonuló. — Phylloscopus trochilus — A fűzbozót és égeres szárazabb helyein fészkel. — Locustella fluviatílis — Minden évben 8 — 10 pár fészkel a láprét szélén az égeres és a fűzbozót aljában. Pirregő éneke a láp jellemző hangjaihoz tartozik. Május — június hónapokban hangját egész nap hallatja. 1953. VI. 2-ánpl. reggel 4 órakor már szólt és este 11 -kor még hallható volt.